Kiterjesztett valóság (AR) könyv 2D animációkkal.
Mit jelent a közegellenállás? Mi a csigák és csigasorok működési elve? Hogyan törnek és verődnek vissza a hullámok? Mi az a Huygens-Fresnel-elv? Miért jó a gyűjtőlencse és a szórólencse?
Ajánlott korosztály: 12 év felett

Nézd meg a bemutató filmet!

A „Körbe-körbe” című témához tartozó AR, az „Egyenletes és változó körmozgás”.

Nyelv: magyar

Oldalak száma: 86 oldal

Méret: B5

Minőség: 4+4 szín nyomtatás spirál kötés, belív: 120 g-os ofszet papír; borító: 255 g-os GC1 karton, B1 és B4 matt fóliázva

AR elemek száma: 40 darab 2D animáció

Használati eszköz: mobiltelefon vagy tablet

Operációs rendszer: min. Android 7.0 / iOS 13.0 Előfordulhat, hogy ezen specifikációnak való megfelelés ellenére a készülékek egy kis hányadánál az applikáció mégsem fog működni. A könyv vásárlása előtt célszerű kipróbálni az alkalmazás működését.

Szükséges eszköz tárhely: 100 MB

Internetkapcsolat: Az alkalmazás és a kiadvány tartalom letöltéséhez és a frissítésekhez internetkapcsolat szükséges (WiFi kapcsolat ajánlott). Letöltés után a kiadványtartalom offline módban is elérhető.

Bizonyosod meg arról, hogy a készüléked alkalmas a tartalmak megfelelő lejátszásra! A teszt oldal letöltése és kinyomtatása után otthon is kipróbálhatod, hogyan működnek a könyvben elhelyezett kiterjesztett valóság elemek. Ehhez kövesd a mintaoldalon szereplő leírást!

Részletes tartalomjegyzék

1. Egyen(let)esen

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás

A mozgások során a testek helyzete egy vonatkoztatási rendszerhez képest megváltozik. Ha a test pályája egyenes és sebessége nem változik, egyenes vonalú egyenletes mozgásról beszélünk. Ilyen a Mikola-csőben ferdén haladó buborék mozgása, ha a lejtési szög nem változik.

2. Gyorsulás/lassulás

Gyorsulás és lassulás

Mozgást elindítani és befejezni csak erőhatás segítségével lehetséges: a test sebességét növelni, illetve csökkenteni kell. A sebesség megváltozásának gyorsaságát gyorsulásnak nevezzük és a latin acceleratio szó rövidítéseként "a" betűvel jelöljük.

3. Neked is leesik?

Szabadesés

A szabadesés az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás speciális esete, ahol a kezdősebesség zérus, a mozgás pályája pedig függőleges. A függőleges hajításnál a test már rendelkezik kezdősebességgel, és ennek hatására felfelé indul el. A gyorsulás vektora mindkét esetben ugyanolyan nagyságú és lefelé mutató irányú.

4. A nagy dobás

Vízszintes hajítás

Ha a társunknak dobunk egy labdát, akkor azt általában vízszintesen hajítjuk. Kis távolságnál még nem vesszük észre, de ha messzebb állunk egymástól, akkor látható, ahogyan a labda tőlünk távolodva egyre lentebb halad, sőt akár le is eshet. Ennek oka természetesen a gravitáció, amely a mozgásban lévő testekre is ugyanúgy hat.

5. Körbe körbe

Körmozgás

A kör minden pontja azonos távolságban van a középpontjától, ezért nevezzük körmozgásnak azokat a mozgásokat, amelyek egy adott pont körüli elfordulással járnak. A körmozgás lehet állandó sebességű, tehát egyenletes, vagy változó sebességű, azaz gyorsuló.

6. Perdülj, fordulj!

Forgó mozgás, a perdület

A haladó mozgásnál megismertük a lendület (impulzus) fogalmát, amely a test tömegének és sebességének szorzata. Ennek mintájára definiálhatjuk a forgómozgás kapcsán a perdületet, másnéven impulzusmomentumot. Fontos tudni, hogy a forgó test pontjai nem egyforma sebességgel mozognak.

7. Rezdülések

Rezgő mozgás, a rugók

Rezgésnek nevezzük az olyan mozgásokat, amelyek egy pályaszakasz két szélső pontja között ismétlődnek. A rezgés lehet periodikus vagy rendezetlen, harmonikus vagy diszharmonikus, csillapított vagy csillapítatlan. Ha például egy rugóra erősített testet kimozdítunk egyensúlyi helyzetéből, akkor az harmonikusan rezeg.

8. Tapadás és csúszás

A súrlódás

Amikor megpróbálunk egy nehéz tárgyat eltolni a helyéről, azt tapasztaljuk, hogy kis erőt kifejtve a tárgy nem mozdul meg. Nagyobb erő hatására pedig sokkal nehezebb álló helyzetből megmozdítani, mint mozgásban tartani. Ennek oka, hogy a tárgy és a talaj közötti tapadási súrlódás nagyobb, mint a csúszási súrlódás.

9. A közegek ellenállása

A közegellenállás

A közegellenállást egy egyszerű módszerrel érzékelhetjük. Mozgassuk a kezünket gyorsan jobbra-balra! Érezni fogjuk, hogy a levegő akadályoz bennünket a mozgásban. Ha megismételjük ezt vízben is, például egy medencében, a gátló hatás még jobban érzékelhető.

10. Emelj könnyebben!

Egyszerű gépek

Az egyszerű gépeket (emelő, csiga, lejtő, ék) azért alkalmazzuk, hogy a szükséges erőkifejtést csökkentsük, ezáltal kényelmesebbé tegyük bizonyos feladatok elvégzését. Az egy- és a kétoldalú emelő használatával kisebb erőt kell kifejteni. A két emelőtípus között a különbség forgáspontjuk elhelyezkedésében van.

11. Nem ehető csigák

Csigák

A csigák egyszerű gépek, működési elvük azonos az emelőkével. Míg az emelők csak kismértékű elmozdulást képesek létrehozni, a csigák folyamatos emelést tesznek lehetővé a köteleknek (kábeleknek, láncoknak) köszönhetően.

12. Lejtőre fel!

A lejtő fizikája

Ha egy nehéz tárgyat kell felemelnünk, és nem áll rendelkezésünkre emelő vagy csiga, alkalmazhatjuk a lejtőt is, amely szintén az egyszerű gépek közé tartozik. A lejtő a vízszintessel szöget bezáró sík, amely nem túl nagy súrlódás esetén alkalmas terhek csúsztatására. Természetesen nemcsak felfelé, hanem lefelé mozgatásnál is hasznos lehet.

13. Ütközzünk

Ütközési kölcsönhatások

Ütközés során két test között rövid ideig tartó, nagy erőhatással járó kölcsönhatás lép fel, emiatt a testek deformálódnak. Ez jó közelítéssel zárt mechanikai rendszerként kezelhető, amelyben érvényes a lendületmegmaradás törvénye. Az egyszerűség kedvéért csak egyenes ütközéseket tárgyalunk, ahol a sebességvektorok egy egyenesbe esnek.

14. Hullámok hátán

Hullámmozgás

Ha egy kifeszített kötél végét a kötél irányára merőlegesen föl-le rántjuk, egy „hegy” és egy „völgy” szalad végig a kötélen. Ha a kísérletet kifeszített rugóval ismételjük meg, és hosszirányban rántjuk meg, másféle hullám keletkezik.

15. Törés/visszaverődés

Hullámtörés és visszaverődés

A mechanikai hullám terjedésekor gyakori, hogy a hullám az egyik közegben haladva egy másik közeghez érkezik. Ilyenkor a hullám típusától és a közegek anyagától függően több esemény is bekövetkezhet. A hullám továbbhaladhat, vagy haladási iránya megváltozhat a másik közegben. Előfordul, hogy nem jut át, ezért részben vagy teljesen visszafordul.

16. Állóhullámok

Az állóhullámok tulajdonságai

Állóhullámok akkor jönnek létre, ha azonos frekvenciájú és amplitúdójú hullámok egymással szembetalálkoznak (interferálnak).

17. Légy résen!

Hullámok résen történő áthaladása

Indítsunk hullámkádban egyenes hullámokat és tegyünk eléjük akadályt változtatható réssel! Megfigyelhető, hogy a rés fokozatos szűkítésével a hullámjelenség kiterjed az egész árnyéktérre. A hullámok elhajlása (diffrakciója) során a hullám egy, a terjedési irányába eső akadály mögötti térbe hatol, és haladási iránya és jellege is megváltozik.

18. A polarizáció

Hullámok polarizációja

Indítsunk egy rugalmas kötélen transzverzális hullámokat úgy, hogy a rezgés síkját folyamatosan változtatjuk! Ha a kötelet egy keskeny, függőleges helyzetű résen vezetjük keresztül, azt tapasztaljuk, hogy a rés mögött a kötél pontjai függőleges síkban rezegnek. Ha a kötelet ezután egy további, ezúttal vízszintes résen vezetjük át, a hullámjelenség megszűnik.

19. Tükröm, tükröm..

A tükröződés

A tárgy képét akkor látjuk, ha a szemünkbe látszólag egy pontból kiinduló, széttartó sugárnyaláb érkezik. Ott látjuk, ahonnan a szemünkbe jutó fénysugarak indulni látszanak. Ha a tárgyról a fénysugarak irányváltoztatás nélkül érkeznek a szemünkbe, akkor közvetlenül a tárgyat látjuk, ha közben visszaverődnek, megtörnek vagy optikai eszközön haladnak át, a kép csak látszólagos.

20. Homorú tükörben

A homorú tükör

A homorú gömbtükör kis nyílásszögű, belső görbült felületén fényvisszaverő réteggel bevont tükör. Tükröző felületéről a fénysugarak összetartóan verődnek vissza, tehát a megfelelő távolságban lévő tárgy egy pontjáról érkező fénysugarakat egy pontba gyűjti össze. Ha ebbe a pontba egy ernyőt helyezünk, a kép láthatóvá válik, azaz valódi kép alakul ki.

21. Törjük meg a fényt!

A fénytörés jelensége

A fény a különböző közegeken áthaladva gyakran megtréfál bennünket, optikai csalódásokat okozva. Minden nap találkozunk a jelenséggel, amikor a fény egy üveglapba érkezik, majd onnan távozik: az ablaküvegen keresztül látott képek azonban nem pontosan ott vannak, ahol látjuk őket.

22. A fény gyűjtése

Gyűjtőlencsék

Az optikai lencse gömbfelület darabokkal, esetleg egyik oldalán síkkal határolt átlátszó test. Az optikai viselkedést nemcsak a lencse alakja határozza meg, hanem anyaga is szerepet játszik abban, hogy egy lencse összegyűjti vagy szétszórja a fénysugarakat. Optikai szempontból tehát gyűjtő- és szórólencsékről beszélhetünk.

23. A fényt szóró lencse

A szórólencsék tulajdonságai

A homorú lencse az optikai tengellyel párhuzamos fénysugarakat úgy szórja szét, hogy meghosszabbításaik egy pontban, a fókuszpontban találkoznak. A fényt szétszóró tulajdonsága miatt a homorú lencsét szórólencsének is szokták nevezni. A prizmák is megváltoztatják a fénysugarak útját, ezért a homorú felületek által határolt szórólencse több, változó törésszögű prizmával közelíthető.

24. Távoli vizsgálatok

A mikroszkóp és a távcső működése

A közeli, kisméretű tárgyak képét mikroszkóppal vagy nagyítóval tudjuk növelni. Távoli tárgyak megfi gyelésére távcsöveket használunk. Ezek olyan messze vannak, hogy a róluk érkező fénysugarak lényegében párhuzamosak. A távcső optikai rendszere ezt a fényt gyűjti össze.

25. Az elektromos tér

Elektromos mező

Az elektromosan töltött test sajátossága, hogy elektromos erőtér (mező) veszi körül. Az erőtér erőhatással van a benne elhelyezett, töltéssel rendelkező testre. Ha a töltés pontszerű, és olyan kis töltéssel rendelkezik, amely nem befolyásolja az eredeti mezőt, akkor próbatöltésnek nevezzük.

26. Munka és feszültség

Elektromos tér erőhatásai

Az elektromos tér F=E∙Q erőt fejt ki a benne lévő Q töltésű próbatestre, ezzel elektromosan töltött tárgyakat el tud mozdítani, vagy akadályozni tudja azok mozgását. A gravitációs térhez hasonlóan tehát az elektromos tér is képes munkavégzésre, vagy ellenében nekünk kell munkát végezni.

27. Tároló a töltéseknek

Kondenzátor

Sok töltés kis helyen történő tárolására szolgáló eszköz a kondenzátor, vagyis a sűrítő. Ha egy kondenzátorra töltést viszünk, feszültsége a töltések mennyiségével egyenesen arányosan növekszik. Ennek a töltésmennyiségnek és a létrejövő feszültségnek hányadosa a töltésbefogadó képesség vagy kapacitás, amelyet C-vel jelölünk: C=Q/U, mértékegysége a farad (F).

28. Mozgásban a töltések

A villamos töltések mozgása

Az elektromos erőtérben elhelyezkedő, töltéssel rendelkező testekre erők hatnak. Ennek hatására elmozdulhatnak, így különböző vezetési jelenségek jöhetnek létre. Ez történhet különböző közegekben, például fémes vezetőkben, gázokban vagy ionokat tartalmazó oldatokban, de létrejöhet akár a levegőben is. A pozitív töltések a térerősség irányába, a negatívak azzal ellentétesen mozognak.

29. Az elektrolízis

A villamosság és a kémia

Elektrolitoknak nevezzük a savak, lúgok, sók oldatait vagy olvadékait, mivel ezek vezetik az áramot, ellentétben például a tiszta vízzel. Az elektrolitban az elektromos áram hatására végbemenő elektrokémiai folyamat az elektrolízis. Elektrolitot könnyen készíthetünk házilag is konyhasó vízben történő feloldásával.

30. Áram a gázban

Gázok ionizációja

A levegő, ahogy a gázok általában, jó elektromos szigetelő anyagnak tekinthető. Ennek oka, hogy a levegő kevés szabad töltéshordozót (iont, elektront) tartalmaz, amelyek többnyire a nap- és a kozmikus sugárzás ionizáló hatására jönnek létre. Ha a levegőben csak gyenge elektromos hatás érvényesül, az ionok áramlása elhanyagolható.

31. Áramkör egyszerűen

Az egyszerű áramkör felépítése

Az elektromos térerősség erőt fejt ki a töltéssel rendelkező testre. A folyamatos töltésmozgatás fenntartásához folyamatos feszültségkülönbség szükséges az elektromos vezetésre képes anyag végpontjain.

32. Gát az áramnak

Elektromos ellenállás

Mérjük meg különböző hosszúságú, keresztmetszetű, illetve anyagi minőségű fémhuzalok ellenállását! Állandó feszültség esetén a vezetőn átfolyó áramerősség egyenesen arányos a vezető keresztmetszetével és fordítottan arányos annak hosszával. Az átfolyó áram erőssége a huzal keresztmetszetének növelésével növekszik, hosszának növelésével csökken.

33. Több fogyasztóval

Soros és párhuzamos kapcsolás

Az áramkörökbe egyszerre több fogyasztót is bekapcsolhatunk. Ezt alapvetően kétféleképpen valósíthatjuk meg, párhuzamosan vagy sorosan. A cél is különböző: soros kapcsolásnál a meglévő feszültség, míg párhuzamos kapcsolásnál az áramkörben folyó áram erősségének csökkentése a fogyasztókon.

34. Zárlat vs üresjárat

Töltésszétválasztás>

Minden elektromos áramkör működéséhez szükséges egy olyan eszköz, amely fenntartja a töltések folyamatos áramlását a nagyobb potenciálú helytől a kisebb felé. Ehhez a töltések ellentétes irányú mozgását kell létrehozni az eszközön belül. Ezt nevezzük töltésszétválasztásnak. A szétválasztáshoz szükséges energiát a generátor (áram vagy feszültségforrás) biztosítja.

35. A vezeték mint mágnes

Elektromágnesesség

Kísérleti tapasztalatok igazolják, hogy mind az állandó mágneseket, mind az áramjárta vezetőket mágneses mező veszi körül, amely erőhatást közvetít más mágnesek, illetve áramjárta vezetők felé. Ez a mező elfordítja az iránytűt, az áramjárta vezető keretet, és eltéríti a mozgó töltést.

36. A végek között

Lorentz-erő

Mozgassunk l hosszúságú fémrudat v sebességgel B indukciójú mágneses térben úgy, hogy l, B és v páronként merőlegesek legyenek egymásra! A fémrúd belsejében lévő szabad töltésekre rúdirányban hat a Lorentz-erő. Ennek hatására az elektronok elmozdulnak, így a rúd egyik vége az elektrontöbblettől negatív, a másik az elektronhiánytól pozitív töltésűvé válik.

37. Mozdulatlanul

Indukciók

Ha a vezető és a mágneses tér egymáshoz képest mozog, ez a vezetőben feszültséget kelt, ami töltéselmozdulást okoz. Ez a mozgási indukció. A nyugalmi indukció jelenségéről akkor beszélünk, amikor a vezető nyugalomban van, ám környezetében a mágneses tér időben változik.

38. Oda-vissza áram

Váltóáram

Ha egy vezetőben a töltéshordozók áramlása időben változik, változó áramról beszélünk. Ennek gyakori esete a váltakozó áram (váltóáram), amikor az áram erőssége mellett iránya is periodikusan változik. Az áram pillanatértékeinek időbeli változása alapján megkülönböztetünk szinuszos, négyszög, trapéz, háromszög lefolyású áramot.

39. Hárman, sorban

RLC-kör

Kapcsoljunk sorosan egy ellenállást, egy tekercset és egy kondenzátort. Majd erre a soros RLC-körre váltakozó feszültséget kapcsolva mérjük meg az áramkör egyes elemeinek feszültségét! Azt tapasztaljuk, hogy az egyes elemeken mért effektív feszültségek összege nagyobb, mint a körre kapcsolt feszültség effektív értéke.

40. Add át az energiát!

Kondenzátor kisülése

Vizsgáljuk meg, mi történik, ha egy feltöltött kondenzátort egy tekercsen keresztül kisütünk! Helyezzünk el az áramkörben egy középállású árammérő műszert és figyeljük meg a mutató mozgását! Igen érdekes a kisülés folyamata, ugyanis a műszer mutatója periodikusan kileng hol az egyik, hol a másik irányban.

Fizikai jelenségek

  • 3 900 Ft (+ Szállítás: 1 100 Ft)

  • Fizetési költségek:
    • Bankkártya vagy PayPal: ingyenes
    • Utánvét (csak Magyarországon): 350 Ft

Intézményi megrendelés esetén kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolodó termék(ek)

Az emberi test

Az emberi test

3 900 Ft

Fizikai mennyiségek
Természetismeret
Der menschliche Körper
Geometria

Geometria

3 900 Ft

Állatok a ház körül
Emlősök az erdőben
Naturwissenschaft